Magyar nyelv és irodalom tanítása

 

A  személyiségfejlesztésben  kiemelt fontosságúnak  tartjuk  a   nyelvi   kommunikáció   és   az   információs műveletekkel összefüggő képességek fejlesztését. A tanulás folyamatában kiemelten kezeljük a gondolkodási műveletek elsajátítását, az önfejlesztést, az alkotó munka iránti igényt, a kritikus, tárgyilagos magatartásformák kialakítását. A tanítás-tanulás folyamatában az érdeklődés és képességfejlettség alapján a differenciált képzést szorgalmazzuk. A tanár szerepe a hagyományostól eltérő, elsősorban a tanulás irányítására szorítkozik.

A nyelvi ismeret minden további ismeret alapja, feltétele. Az anyanyelvi és irodalmi műveltséget az iskolának kell megalapoznia és folyamatosan fejlesztenie. A nyelv segítségével közli az ember a gondolatait, ért meg másokat, szerzi ismereteit, a nyelv teszi lehetővé, hogy társadalomban éljen.

Az alsó tagozaton fejlesztő munkánk első lépése az eltérő személyiségű és eltérő képességű tanulók alapos megismerése, fejlettségük vizsgálata annak érdekében, hogy a képességeik kibontakoztatását tervszerűen irányíthassuk. Pedagógusaink mind a taneszközök, mind a módszerek terén széles körű tanári szabadságot élveznek. Ennek következtében az alsó tagozat minden évfolyamán egy-egy osztályban - a tanító szabad választása alapján - a Zsolnay program és módszer szerint folyik a nyelvi-irodalmi képzés. Egy osztályban a Nemzeti Tankönyvkiadó, a többiben az Apáczai Kiadó taneszközeit használjuk. Ez utóbbit az első osztályban azért kedvelik pedagógusaink, mert a jól bevált, „hagyományos" hangoztató-elemző-összetevő módszeren alapul.

Ez a sokszínűség a munkaközösségen belüli tapasztalatcserét, az egymástól való tanulást, mint a továbbképzés egyik formáját is segíti. Hisszük, és tapasztaljuk is, hogy a tanítás színvonalát, eredményességét a pedagógus személyisége, szakmai felkészültsége határozza meg.

A képességfejlesztés hatékonyságát néhány évvel ezelőtt a csoportbontások segítették. Az óraszámok kényszerű csökkentése miatt az elmúlt 2 évben erről a lehetőségről le kellett mondanunk, így mind nagyobb hangsúlyt kap a differenciálás, a feladatok játékossága, sokszínűsége, gondolkodtató jellege, eltérő nehézségi foka. Széleskörű, változatos ismeretanyag biztosításával, a verbális kommunikáció előtérbe helyezésével valósítjuk meg a személyiségfejlesztést és a közéletiségre nevelést.

A heterogén összetételű osztályokban a tehetséges tanulók gyorsabb ütemű, szélesebb körű fejlesztését, a lassabban haladók felzárkóztatását egyéni foglalkozással valósítjuk meg.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a hagyományos – írás, olvasás, fogalmazás, irodalmi ismeretek – tananyag iránti érdeklődés felkeltésén túl tanulóinkat motiváljuk a különféle versenyeken való részvételre, a szereplésre is. Ebben a munkánkban szinte kimeríthetetlen lehetőséget nyújt számunkra a drámapedagógia, a különféle háziversenyek – nyelvtan, helyesírás, szépírás -, a Gárdonyi napi vetélkedők, az ünnepi műsorok, a tanórán kívüli művészeti, kulturális programok. Rendszeresen igen sikeres szereplői vagyunk a városi, megyei vers- és prózamondó, mesemondó versenyeknek. Alsó tagozatos tanulók számára kevesebb lehetőség van az országos szintű nyelvi versengésre. Elsősorban a Szivárvány országos nyelvész és levelezős versenyeken veszünk részt szép sikerrel. Az országos Bendegúz NyelvÉsz verseny döntőjében évről évre 2-3 alsós tanulónk végez az 1-5. hely valamelyikén.

Felső tagozaton is érvényesítjük a pedagógusok szakmai, módszertani szabadságát, valamint a taneszközök megválasztásának lehetőségét. Az irodalom ismeretanyagát egy osztályban a Dinasztia Kiadó tankönyveiből sajátítják el tanulóink, a többiben a Nemzeti Tankönyvkiadó Alföldy Jenő által írt tankönyveit használjuk. Magyar nyelvből kissé színesebb a palettánk, három különböző könyvcsaládból tanítunk, mert minden pedagógus a személyiségének, beállítódásának, stílusának legjobban megfelelő taneszközt és módszert alkalmazza.

Az 5. osztályokban a tanulókat új tanárok tanítják, ezért a tanulók megismerésére nagy gondot fordítunk. Az alsó és felső tagozat közötti átmenet problémáit, nehézségeit szakmai tanácskozáson oldják meg kollégáink.

Csoportbontásokat az órakeret nem tesz lehetővé, viszont a differenciálással nagyobb hatékonyságot érhetünk el, hiszen a tanulók önálló tanulási képessége a felső tagozatra magasabb szintű. Tehetségfejlesztő rendszerünk pedagógiai törekvéseinek középpontjában a felső tagozaton is a képességfejlesztés áll. Ennek megfelelően az emlékezet jellegű tanulás helyett a logikai összefüggésekre épülőt szorgalmazzuk.

A mai gyerekekre a túlzott képfogyasztás, vizuális és elektronikus bűvölet - tv, mozi, számítógép, mobiltelefon, játékgépek - jellemző. Ellensúlyozására tanulóinknál szorgalmazzuk a rendszeres színházlátogatást. A médiumokból árad a kész képi információ. A „nézőnek” nem kell „dolgoznia”, mert helyette a kép kiemel, hangsúlyoz, némaságra kárhoztat, tálcán nyújtja a „megoldást”, nem kell megdolgoztatni a fantáziát, a képsorok sebessége miatt nincs is rá ideje. Az egyes tanulók beszédükben is követik ezt a felgyorsulást, hadarnak, szókincsük szegényes, olvasásuk nehézkes. Sem beszélőként, sem hallgatóként nem figyelnek környezetükre.

Régóta él az a téves nézet - és sajnos mára ismét divatossá vált - , hogy az iskolában kell megtanulni mindent, otthon pedig pihennie kell a tanulónak. Az olvasás terén ez semmiképpen sem helytálló. Valljuk, hogy gyermeknek napi rendszerességgel kell olvasnia, és környezetéből is ezt kellene tapasztalnia ahhoz, hogy biztos, szövegértő olvasásra tegyen szert. Ezért a szülői házzal való jó kapcsolatot igen fontosnak tartjuk a nyelvszemlélet, a stílus alakítása, az esztétikai ízlés befolyásolása, a nyelvi magatartás finomítása, az alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése érdekében.

Az irodalmi művek tekintetében az a célunk, hogy az ösztönös tetszés szintjétől eljuttassuk tanulóinkat a tudatos műélvezés szintjére, hiszen a művészetek, az irodalom mintát jelentenek az élethez. Ennek feltétele a pedagógusaink magas szintű műelemző képessége, melyet rendszeres továbbképzéssel, szakmai megbeszélésekkel folyamatosan fejlesztünk. Elvárjuk pedagógusainktól, hogy egész személyiségük tükrözze a műveltség igényét, szeretetét, fontosságát.

Törekszünk arra, hogy tanulóinkban az önálló ismeretszerzés, a kommunikáció, a szereplés iránti vágyat ne csak felkeltsük, hanem ki is elégítsük. Ennek formái:

házi szaktárgyi versenyeket tartunk az egyes évfolyamokon
alkalmat teremtünk a nyilvános bemutatkozásra (karácsonyi műsor, iskolai rendezvények, jeles történelmi események)
folyamatosan felhívjuk figyelmüket a pályázatokra, versenyekre

Helyi szervezésű versenyeinken számos diákunk szívesen vesz részt. A legjobb eredményt elért tanulók a felmenő rendszerű versenyeken mérik össze tudásukat más iskolák tanulóival.

Sikeres szereplésük érdekében nem csak a felkészítésükre törekszünk, hanem a mindennapi munkánkban is alkalmazzuk a szituációs gyakorlatokat, az önismereti játékokat, a gondolkodtató változatos feladatokat, a metakommunikáció nyújtotta lehetőségeket, a helyes vitamódszerek bemutatását. Arra törekszünk, hogy diákjaink a különböző helyzetekben kulturáltan fejtsék ki véleményüket, tudjanak érvelni, meggyőzni másokat, de képesek legyenek az értelmes kompromisszumokra is.
Tanulóink felkészültségét folyamatosan figyelemmel kísérjük, ellenőrizzük, értékeljük, ezzel nem csak az ő munkájukról, hanem a miénkről is visszaigazolást kapunk. Munkánk színvonalát elsősorban az ő helytállásuk bizonyítja az iskolán kívüli megmérettetésben. Ezért sikereikről tanév végén összesítést készítünk "Eredményeink" címmel. Tanítványaink sikerei bizonyítják, hogy a gárdonyis diákok nyitottak a világra, örömmel fedezik fel környezetük sokszínűségét, és kreativitásukkal maguk is gazdagítják azt.