Iskolatörténet
Győr város önkormányzata 1921-ben abból a célból alapította elődintézményünket, a 2. számú Polgári Fiúiskolát, hogy „vallásos, hazáját szerető, a munkát megbecsülő, az embertársakat tisztelni tudó ifjúságot neveljen”. A Győr-nádorvárosi Iparostanonc-képző helyiségeiben kezdődött meg a tanítás. 1924-ben Zeitler Konrád igazgató kezdeményezésére a Gárdonyi Géza nevet is ott vette fel az intézmény.
A Dunántúli Hírlap 1927. augusztus 18-án adta hírül olvasóinak, hogy az iskola új épületbe költözött, melyben „minden felemelő, nyájas, világos, tágas, szellős”. Valóban, a Hlatky-Schlichter cég Erdélyi Ferenc műszaki tanácsos tervei alapján impozáns iskolát épített.
Bár az elmúlt évtizedek során több belső átalakítás is történt – új tantermek, könyvtár, irodák kialakítása -, az iskola igazgatói mindig törekedtek az eredeti értékek megőrzésére. A tantermek hatalmas, méltóságteljes ajtaja, a folyosó beépített üvegszekrényei a benne őrzött tárgyi emlékekkel, a kazettás folyosói ajtók ódon hangulatot árasztanak. A földszinten a főbejárat mellett Gárdonyi Géza mellszobra látható, mely a Xantus János Múzeum ajándéka. Ez az alkotás a Batthyány téri Gárdonyi-szobor gipszmintája. A pompásan kiképzett belső térben két félkörívbe hajló széles lépcső vezet az emeletre, korlátja előkelően díszes. A tágas ablakokon beáradó fény felemelő érzést, harmóniát kelt az ide látogatóban, biztonságérzetet nyújt az itt közlekedő kisdiáknak.
A körfolyosót Pandúr József (1888-1943) győri festőművész pannói díszítik. Az olajjal vászonra festett történelmi témájú táblaképek Árpád fejedelmet, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Mátyás királyt, II. Rákóczi Ferencet, Széchenyi Istvánt, valamint a pozsonyi várat szemlélő cserkészeket ábrázolják, a falfestményen Petőfi és Bem apó látható a csatatéren.
Nem csak küllemében volt elismerésre méltó az iskola, hanem a falai között folyó korszerű, újat kezdeményező nevelő- és oktatómunka tekintetében is. A polgári fiúiskola szellemi arculatát a magas követelményrendszer, a gazdag kulturális tevékenység, a hagyományok tisztelete és ápolása, diákszervezeteinek sokrétű tevékenysége tette sajátosan egyedivé, gárdonyissá. Egykori diákok, tanárok, szülők ma is elismeréssel szólnak a rangos polgári iskoláról, s vallják, a Gárdonyiban szerezték erkölcsi, emberi tartásukat, egész életükre kiható tudásukat.
1945-től kezdve folyamatosan alakult ki az intézményben a nyolcosztályos általános iskola. Egy ideig két önálló tantestülettel, közös igazgatás alatt működött a leépülő polgári és a kibontakozó általános iskola. 1946. júniusában készült el az új, általános iskolai tanterv, amely „…a tanulók egységes, alapvető nemzeti műveltséghez juttatását és sokirányú nevelését” tűzte ki célul. Iskolánkban ebben az időben is minden új kezdeményezésre nyitott, kimagasló teljesítményű nevelőtestület volt. 1948-ban az intézmény létrehozta az első szülői munkaközösségét. 1950-ben iskolánk az elsők között kezdte meg az orosz nyelv szakosított oktatását Győrben. Ugyanebben az évben a megyei tanács művelődési osztálya tapasztalatcsere-iskolává nyilvánította iskolánkat, ahol havonta két alkalommal a város pedagógusai bemutató foglalkozáson vehettek részt. 1958-ban két tanműhely kialakításával megindult a gyakorlati képzés. Ugyanebben az évben szintén elsőként Győrben a szülők számára nevelési ankétot szerveztek. A 60-as évek elején meginduló iskolareform keretében, újszerű törekvésként nyílt tanítási napokat rendezett az iskola.
Az 1967-68-as tanév jelentős állomás intézményünk történetében, ugyanis ekkor bővült az épület az új, Bartók Béla úti négyszintes épületszárnnyal. A két épületet 1971-ben fedett folyosóval kötötték össze. A korszerűbb feltételrendszer hatásaként a tanulók mind a szaktárgyi versenymozgalomban, mind a szakköri tevékenység és a sport terén kimagasló eredményeket értek el.
1970-től kezdve többféle szakmai kísérlet és program kipróbálásának színterévé vált iskolánk. Megindult a Forrainé-féle matematikatanítás, az alsó tagozatos tantárgycsoportos oktatás, az állampolgári ismeretek tanításának kipróbálása. Mind nagyobb hangsúlyt kaptak a szakmai munkaközösségek az iskola sajátos pedagógiájának alakításában, és egyre fokozottabban figyeltek a tehetséges tanulók egyéni fejlesztésére.
A 80-as évek elején az iskola pedagógiai programjának meghatározásával megindult az önállósodás útján. 1982-ben bevezették a második idegen nyelv – német – tanítását, a felsős tanulók egész napos foglalkoztatására a fakultációkat, és 17 szakkört működtettek. 1985-től iskolánk ismételten részt vállalt a pedagógiai megújulásban. A korszak igényei szerint új programokat indítottak, elsők között kapcsolódtak be az anyanyelv korszerűsítését célzó Zsolnai-féle NYIK program tanításába.
Az orosz és német nyelv tanítása mellett megkezdődött az angol nyelvi képzés is. Egyre több verseny és pályázat szervezésében vállaltunk szerepet. Az iskola széles körű kulturális tevékenységének bizonyítéka volt többek között a Gárdonyi Géza prózamondó verseny, az ezüst- majd aranyérmes énekkar, a megyei elismerésben részesülő bábcsoport, a Bán Aladár anyanyelvi verseny rendezési joga, Péchy Blankának, a Kazinczy-díj alapítójának, és Farkas Bertalan űrhajós alezredesnek iskolánkba tett látogatása is.
1986-2005-ig évente megrendezésre került a Gárdonyi Kézilabda Kupa, amely rangot és tekintélyt vívott ki a sport iránt érdeklődők körében. 1983-tól a vándortáborozás több évtizedes hagyományával a nyári, 1988-tól a sítábor pedig a téli-tavaszi események izgalommal várt érdekes színfoltja a mai napig. Új hagyomány teremtődött a Gárdonyi-napi versenyek, vetélkedők meghirdetésével is.
Az iskolához való kötődést a tartalmas iskolai munkán és hagyományrendszeren felül összetartozást jelképező iskolajelvény készült, kimagasló tanulmányi eredményért a tanulók a Gárdonyi Géza Általános Iskola Kiváló Tanulója, kimagasló sporteredményért a Kiváló Sportoló címet érdemelték ki.
Az iskola 1989-től kezdődően Markó Endréné igazgatónő kezdeményezésére működteti helyi tehetségfejlesztő programját, amely a tanítási órák keretében korszerű tartalommal, személyiségközpontú neveléssel növelte az alapképzés hatékonyságát. Tanulóink folyamatosan kapcsolódtak be a képzési rendszer széles körű fejlesztő programjaiba: a néptánc, furulya, báb, drámapedagógia, képzőművészet, sakk, számítástechnika, idegen nyelv, egészséges élet, kézilabda, drogmegelőzési programba.
1992 őszétől emelt szintű tehetségfejlesztő 1. osztályt indult útjára felmenő rendszerben, szellemileg fejlett, érdeklődő, eredetiségre érzékeny kisdiákok részére. Ezek a csoportok sajátos óratervvel, dúsított tanítási tartalommal, egyéni fejlesztési feladatok alkalmazásával dolgoztak. A helyi rendszer pedagógiai törekvéseinek eredményeit a diákok szellemi gazdagodása, kitűnő helytállása napról napra igazolta. Évente száznál több kiváló versenyeredmény, díjnyertes pályamunkák gazdag gyűjteménye, oklevelek, emléklapok, serlegek sokasága tanúsítja az iskolában folyó színvonalas munkát. A tanulást-tanítást segítő kiadványok széles skálája reprezentálta pedagógusaink magas szintű fejlesztő tevékenységét.
2000-ben Győr város önkormányzata a csökkenő gyermeklétszám miatt az intézményi hálózat racionalizálását tűzte ki célul. A győri intézmények szerkezeti átalakulásakor az Attila úti óvoda nevelőtestülete önállóan döntött arról, hogy szakmai önállóságának megtartásával iskolánk részévé váljon. Erre a döntésre jutott a Lehel úti óvoda is, így intézményünk ekkor már egy általános iskolát és két óvodát tudhatott magáénak.
A tehetségfejlesztést, a bevezetése óta eltelt évek pozitív tapasztalatainak felhasználásával az 1999/2000-es tanévtől kezdődően valamennyi 1. osztályra kiterjesztettük. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, helyes úton haladunk. Évről évre 100-nál több kisdiák szeretné megkezdeni általános iskolai tanulmányait iskolánkban. Az eredmények bizonyítják, hogy iskolánk nevelőtestülete méltó utóda elődeinek. A Gárdonyi rangját, jó szellemét, erkölcsi értékét sok-sok lelkes, megújulásra képes, hivatását minden nehézség ellenére szerető pedagógus becsületes munkája biztosítja.
Szalai Ferenc
iskolánk volt igazgatója